Társadalomfilozófiai váltást hirdetett meg szerdai beszédében  Orbán Viktor miniszterelnök – nyilatkozták egybehangzóan az MNO-nak politológusok. A szakértők úgy látják, a gazdasági növekedés beindításával leküzdhetjük a túl nagyra nőtt államadósságot és teljesíthetjük a 3 százalékos hiánycélt is. Véleményük szerint a most következő konzultáció is az összefogás üzenetét hordozza.

Most lehetett határvonalat húzni a korábbi baloldali korszak után, és emellett szólt a szerdai bejelentés a külföldnek is – nyilatkozta Kiszelly Zoltán politológus. A szakértő úgy látja, azt üzente Orbán a nemzetközi közösségnek, hogy középtávon hazánk gazdasági növekedéssel próbálja kinőni az államadósságot és ennek révén sikerül majd elérni a 3 százalékos hiánycélt is.

Főként a kis- és középvállalkozói szektorra próbál építeni az új gazdaságfejlesztési terv, valamint az egészségiparra – mutatott rá Kiszelly. A politológus elmondta, hogy új programot kellett fölvázolnia a kormányzatnak arra, hogyan indul el majd a növekedés. Két-három év alatt több bevétel lesz, és így csökken az adósság és a hiány. Ráadásul a németek és a franciák is hasonló programoktól várják a növekedés beindulását – tette hozzá. A politológus elmondta, hogy az unióban szintén 10 éves tervek vannak, ezért volt fontos a mostani elképzelés fölvázolása is.

Kedvező környezet

Orbán beszédében elhelyezte a magyar gazdaságot a nemzetközi környezetben és arról is szólt, hogy reálisan kell látni az uniót. „Fel kell tűrnünk az ingujjunkat és dolgozni kell.” Kiszelly szerint a kormány ehhez próbál kedvező környezetet teremteni a szabályegyszerűsítéssel, az egyszerűbb adórendszerrel és a bürokrácia leépítésével.

„A Széchenyi-terv egy mindenki számára ismert fogalom. Minél előbb indítják el, annál hamarabb lesznek meg a pozitív hatásai” – mutatott rá a politológus. Kiszelly szerint a terv egy gazdasági-társadalomfilozófiai váltás a korábbi évekkel szemben. Az új rendszerben a multikkal szemben a hazai cégeket támogatják, amire a jobboldali szavazók már régóta vártak – vélte a politológus. A szakértő szerint a munkavállalók többsége a kisebb cégeknél dolgozik és ráadásul a Fidesz egyik törzsközönségét is ők képezik.

A fő kérdés az, hogy a ciklus felére már érezhető hatása lesz-e a mostani tervnek, amely nem a keresletélénkítésre épít, hanem hatékonyságnövelő beruházásokat biztosít – mutatott rá a politológus. Segíti a fejlesztést az új Széchenyi-terv, és ha csökkennek az adóterhek, akkor a cégek szívesebben alkalmaznak új munkaerőt is – vázolta föl az új kormányzati elképzelések mögötti filozófiát Kiszelly. Matolcsy nagyon szembe ment az elmúlt nyolc év politikájával, és emiatt volt nagyon erős ellenérzés az MSZP megnyilvánulásában, de emellett nagyon vigyázniuk kell arra, hogy nehogy túlságosan a multik és a nagytőke pártjának tűnjenek – zárta szavait Kiszelly.

A társadalomnak szólt

Nem a nemzetközi, hanem sokkal inkább a hazai piacnak és a belpolitikai életnek, azon belül is nagyrészt a társadalomnak szólt Orbán Viktor szerdai beszéde – emelte ki Boros Bánk Levente. A politológus szerint a kulcsüzenet az, hogy továbbviszik az első Orbán-kormány idején sikeres Széchenyi-tervet, így a gazdaság talpra állítása pillérének a kis- és középvállalkozásokat szánják. Szerinte erről biztosított mindenkit a beszédben, a gazdasági élet jelen lévő személyiségeivel együtt. Boros Bánk kiemelte, hogy a beszéd elemeinek nagy része, körülbelül 80 százaléka már ismert volt, hiszen az Országgyűlés utolsó ülésszakán és a Tusnádfürdőn elmondottakra épült. Ugyanakkor áttételesen üzent a külföldi piacoknak is: kijelentette nekik, hogy erősítjük a saját iparunkat, gazdaságunkat – tette hozzá.

A visszafogott negatív reakciók kapcsán úgy véli, ennek fő oka az, hogy nehéz kritizálni egy ilyen gazdaságélénkítő programot, hiszen az előző sikerességét még Medgyessyék is elismerték – tette hozzá. Boros Bánk szerint ezért van nehéz helyzetben az ellenzék, támadás esetén csapdába esnének, mint Mesterházy a bankadóval, hiszen egy pozitív intézkedést nehéz úgy kritizálni, hogy ne hulljon vissza a fejükre – fogalmazott.

A kormány az érintettekkel akar tárgyalni

Orbán Viktor a programot beillesztette az uniós országok a válság kirobbanása után követett gyakorlatába, amikor arra utalt, hogy ők is a saját gazdaságuk felé fordultak. Náluk is – a miniszterelnök szavaival – „nemzeti centrum” alakult ki. Így nehéz azzal támadni, hogy „bezzeg nyugaton” – tette hozzá. A most következő konzultáció is az összefogás üzenetét hordozza. Mint ahogy a beszéd első része is, amikor Orbán arra utalt, hogy az eddigi lépések is a választók akaratából születtek – fogalmazott Boros Bánk. A most következő konzultáció is azt a célt tűzi ki, hogy a kormány azokkal vitassa meg a döntéseket, akiket érintenek.

A politológus nem érez feszültséget amiatt, hogy a kormányfő szerdán már stabil gazdaságról beszélt, holott korábban még nagy bajról szóltak a kormányzati hírek. Szerinte Orbán Viktor az IMF-fel folytatott tárgyalásokról felállva beszélt egyértelműen a stabilitásról. Ekkor válhatott világossá, hogy a bankadó segítségével teljesíteni tudja az ország a külső elvárásokat. Ráadásul ezzel pozitív üzenetet sugall belföldre és külföldre egyaránt, azt, hogy a kormány a helyén van és végzi a dolgát. „Hiszen úgy lehet fejlődést elérni, ha pozitív képet rajzol fel mindenki elé” – tette hozzá.

(mno.hu)